Olyan nálunk a friss paradicsom, mint Gombóc Artúrnak a csokoládé. Lehet kicsi vagy nagy, piros vagy sárga, gömbölyű vagy hosszúkás, a friss paradicsomnak nincsen párja. Szeretjük nyersen, főve, sülve, szárítva, magában vagy salátának. Egy fontos szabály van, érett legyen, méghozzá magától. Télen frissen sosem kerül az asztalra, olyankor egyszerűen hiányzik belőle a lényeg: az íz.
Már néhány éve próbálkoztam paradicsomot termeszteni az erkélyen, nem sok sikerrel. Aztán muskátli tápért mentem a gazdaboltba és szembejött velem. Már a nevével megvett kilóra: Balkonstar. Erkélyre ajánlott fajta, cserépben és balkonládában is termeszthető. Aha. Lehet, hogy a hiba az én készülékemben volt, de az eredmény 0 azaz nulla paradicsom 5-6 tövön. Ez kicsit elvette a lelkesedésemet, így 2 év kimaradt az erkélykertészkedésből (már ami a haszonnövény részét illeti).
Tavaly aztán ismét késztetést éreztem, így több fajtával újra megpróbáltam. Volt Balkonstar, hasonló eredménnyel, magok a kukába, nincs több dobása. Valamelyik multinál vettem erkélyre ajánlott név nélküli koktélparadicsomot, mert bátor vagyok. Jó nagy erkély kell hozzá, az biztos, ment az égig, ehhez képest nagyon szerény termést produkált, idén már nem próbálkozom vele. Harmadik alany Vilma, személyesen. Nagyon kellemes tapasztalatokat szereztem vele, bocs Frédi. Minden mag kikelt, palántának egyenletesen, jól fejlődött. Helyre ültetve hamar magára talált, szépen bokrosodott, bőséges termést adott. Néhány kép tavalyról, hogy is képzeljük el Vilmát:
Ládában több tő egymás mellé ültetve szép tömeget ad, érés idején látványnak sem utolsó.
Cserépben is jó benyomást kelt.
Összegezve a tavalyi tapasztalatokat: a Vilma egy jól nevelhető, viszonylag igénytelen, jól termő fajta. Ízre átlagosnak nevezném, semmi extrát nem hoz, de azt biztosan.
Folyt. köv. hogy mi a helyzet az idei állománnyal. Mert tervek azok vannak.
